2022/41 - A héten történt

A keddi baba-mama klub alkalmával meghívottunk, Nagy Tünde tartott Ringató foglalkozást. A keddi alkalmak szervezési költségeinek nagy részét az RMDSz Nőszervezete állja - hálásak vagyunk, hogy támogatják ezt a tevékenységet, amelyet Oláh Csilla és Oláh Boglárka (Ambitus Egyesület) szervez egyházközségünkben.

Csütörtökön utolsó útjára kísértük Benkő Csaba testvérünket, aki 62 évesen hunyt el október 11-én 26 év szenvedés után, egy három hónapig tartó különösen nehéz időszakot követően. Felesége mindvégig mellette maradt, hűségesen ápolta, gondozta a hosszú éveken keresztül. Elhuyt testvérünk koporsója mellett a 2Kor 12:9a szavai vigasztalták a gyászolókat: de Ő ezt mondta nekem: elég neked az Én kegyelmem, mert Én erőm erőtlenség által ér célhoz.

A pénteki és a szombati vallásórán az 5000 ember megvendégeléséről szóló bibliai történetet tanultuk Mt 14:13-21 alapján. A történet arra tanít, hogy Isten a kevésből is sokat tud kihozni - s ha valami kevéssel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy jobb legyen mások számára akkor Benne bízva bátran ajánljuk azt fel. A történet mellé a 358. éneket énekeltük: Egek nagy királya, magasztalunk Téged.

Pénteken az elsőéves konfirmációi felkészítőn Mózes első könyvéről tanultunk - a könyvhöz a 366. éneket tanultuk: Ó Ábrahám Ura, hadd áldjuk szent Neved. Mózes első könyvének nagy része az Ábrahámmal történtekről szól - de emellett röviden átvettük az Őstörténeteket, illetve Izsák, Jákób és József történeteit is. 

Szombaton a másodéves konfirmációi felkészítő az ABC órával párhuzamosan zajlott, a sákramentumokról illetve egyházunk két sákramentuma közül az egyikről, a keresztségről tanultunk. A 197. karácsonyi énekünket is tanultuk, amely többek között arról szól, hogy Isten megelőlegezte a kegyelmét mindannyiunk számára.

Szombaton Szőke Álmos kézdivásárhelyi testvérünk hamvait helyeztük el a kisbácsi temetőben. Feleségével együtt szerettek volna kisbácsban élő gyermekeikhez közelebb költözni, tavaly azonban öt év után kiújult rákbetegsége és emiatt rövid időn belül távozott az élők sorából 2021. november 22-én. Elhunyt testvérünk a Kézdivásárhelyi Református Egyházközség presbitere volt, halálát követően a gyászszertartást megtartották az egyházközségben ahova tartozott - családja azonban úgy döntött, hogy Kisbácsban, gyermekei lakhelyéhez közel helyezik el halotti urnáját. Sírjánál az 1Thessz 4:13-18 szavai hangzottak el vigasztalásként: Nem akarom továbbá, testvéreim, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, ugyanúgy Isten Jézus által, vele együtt előhozza azokat, akik elaludtak. Mert ezt mondjuk nektek az Úr szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem előzzük meg azokat, akik elaludtak. Mert maga az Úr fog leszállni a mennyből riadóval, főangyal szózatával és Isten harsonájával, és feltámadnak először azok, akik Krisztusban meghaltak, azután mi, akik élünk, akik megmaradtunk, velük együtt elragadtatunk a felhőkben az Úrral való találkozásra a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. Azért hát vigasztaljátok egymást ezekkel a beszédekkel.

Vasárnap délelőtt az istentisztelet alapigéje Ef 5:15-17 volt, a bibliaolvasás igéje pedig Mt 25:1-13. Az istentiszteleten megemlékeztünk Benkő Csaba és Szőke Álmos testvérünkről is, akiktől az elmúlt héten vettünk végső búcsút.